A névjegy

„Uram, nem vagyok méltó arra, hogy a hajlékomba jöjj.” (Máté 8, 8)

Vékony, középmagas férfi, póló, kitérdelt nadrág, régi dzseki, kopott szandál – így állt meg a pénztárosnő előtt. Sötét, hullámos haja takarja el szégyenlős mosolyát. Nagy halom könyvet szorít magához.
Vonakodva kérdezi a pénztárosnőtől:
– 300 gulden, ugye?

A pénztárosnő bólint és aggódva nézi. Vajon jól értette a férfi? Nem olyan ember benyomását kelti, mint aki ki is tud fizetni ennyit. És mit akar azzal a sok könyvvel?

Lassan ismétli meg, még egyszer kihangsúlyozva minden egyes szót:
-Igen, 300 guldenbe kerülnek! – és óvatosan fűzi hozzá: – Nem lesz egy kicsit sok?

A fiatalember megrázza a fejét:
– Nem, nem, minden rendben van.

Kihúz egy elnyűtt pénztárcát a dzsekijéből, és gondosan leszámolja a papírpénzeket az asztalra.

A hölgy elképedve néz rá. Négy napja áll egy nemzetközi kongresszus keresztyén könyvasztalánál, és ilyet még nem élt át. Amikor vevője észreveszi, mennyire csodálkozik, elkezd mesélni, élénken csillogó szemekkel. Pápua-Új- Guineából jött. Két éve dolgozik ott evangélistaként. Ez alatt az idő alatt hatvan ember jutott hitre Jézus Krisztusban. Most sürgősen szükségük van oktatási anyagra, hogy a Bibliát jobban megismerhessék.
Hónapokon át gyűjtötte az adományokat, hogy megvehesse a könyveket. Mennyire örül ennek a kincsnek, amit hazavihet magával!

A pénztárosnő most érti meg. Megragadja a férfi kezét, és szívből jönnek szavai:
– Szeretnék önért és a szolgálatáért imádkozni. Kérem , mondja meg, hogy hívják.
A férfi arca felragyog. Belenyúl a zsebébe, és egy egyszerű kartonkártyát ad át neki. A pénztárosnő elolvassa,és hirtelen könnyek öntik el a szemét. Amikor ismét felpillant, mondani akar valamit, de a férfi már nincs ott.
A férfi neve alatt ez állt:

A Legmagasságosabb méltatlan szolgája

Irmhild Barend

A Legmagasságosabb méltatlan szolgájának lenni a legnagyszerűbb belépőkártya az Isten országába.

(Zs)

Be the first to comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.


*