Jézus a szabadító

„Kérjetek, és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek.” (Máté 7,7)

Katolikus családban nőttem fel, de otthon sosem imádkoztunk együtt, sosem olvastuk a Bibliát. Valamennyi alapot azért kaptam otthon, mert mindig templomba járó voltam.

Sajnos apukámtól örököltem egy depresszióra való hajlamot, ami felnőtt koromban ki is jött rajtam. Odáig fajult a dolog, hogy pszichiáterhez jártam évekig, s szedtem az antidepresszánst. Ez persze nem segített rajtam. Elkezdtem Istent vádolni bajaim miatt, sőt néha káromkodtam is.

Éreztem mégis, hogy Istennél kell keresnem a megoldást problémáimra.

A fiamnak vettem még gyerekkorában egy könyvet, ami bibliai történeteket tartalmazott. Elkezdtem olvasni, abból ismertem meg az Ószövetséget, ami addig egy fehér folt volt számomra. Egy idő után éreztem, hogy ez a könyv kevés, s elővettem az otthoni Bibliámat. Kerestem az Istent.

Olvastam, s egyre jobban meg akartam ismerni. Vettem bibliamagyarázó segédkönyvet is, mert jobban érteni akartam.

Egy idő után éreztem, hogy a lelkiállapotom javulni kezd. Nem ment egyik napról a másikra, de békességem lett Istennel, aztán magammal, s másokkal is. Ez jelentette gyógyulásom alapját. Már évek óta nem járok pszichiáterhez, s gyógyszerre sincs szükségem. Sokat segítettek a Cseri Kálmán és Böjte Csaba könyvek is.

Azóta is rendszeresen olvasom a Bibliát,s úgy érzem, személyes, élő kapcsolatom lett Istennel, Jézussal, aki a szabadítóm lett.

Magdolna

(Zs)

Be the first to comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.


*