Sztori a villamoson

„A bot és a fenyítés bölccsé tesz, a kényeztetett gyermek pedig szégyent hoz anyjára.” (Példabeszédek 29,15)

Hűs nyári délelőtt volt.
Az idős néni már alig várta, hogy megérkezzen a villamos, és végre kényelembe helyezze a fájós lábait.
A piacról jött teli szatyorral. Megkönnyebbülten látta, hogy vége van a reggeli zsúfoltságnak ,és szabadon
választhat a helyek közül. A csomagját is kényelmesen lerakhatta maga mellé.
A következő megállónál többen szálltak fel.

Fiatal anyuka kislányával telepedett le a nénivel szemben. A kislány igazi örökmozgóként folyton fészkelődött, majd el kezdte a lábát lóbálni. Anyuka leginkább a mobiljával volt elfoglalva, alig figyelt rá. Észre sem vette, hogy a kislánya figyelmetlenül többször is alaposan belerúgott a néni fájós lábaiba.

– Elnézést, hogy megszólítom – kezdte a néni óvatosan.
Anyuka kelletlenül felpillantott az üzenet írásból.
– Legyen szíves, kérem, szóljon a kislányának, mert többször is belerúgott a lábamba. Most műtötték, nagyon fáj így is.

A kislány rögtön abbahagyta a kalimpálást. A néni fájós lábára nézett, majd az anyukájára.
– Tudja, én szabadelvűen nevelem a gyermekemet, hogy az érzékeny személye ne károsodjon. Nem tiltok meg neki semmit, hagyom, hogy a maga természetes módján éljen meg mindent, és eldöntse, hogy neki mi a jó. – válaszolta anyuka fennhangon.

Erre már sokan felfigyeltek, és kíváncsian várták, hogy a néni hogyan fog reagálni. Páran csóválták a fejüket, jelezve, hogy a gyermeknevelésnek nem ez az egyetlen üdvös módja.

A feszültséget egy fiatal férfi fokozta tovább.
Igazi különc volt. Bőrszerkó, tetoválás, kakastaréj, testékszerek, és magabiztos lazaság.
Odalépett az anyuka elé, és a szájában levő méretes loccsos rágógumit mosolyogva ráhelyezte anyuka feje tetejére, majd a másik kezével jól rányomta.
A váratlan esemény után senki egy szót sem bírt szólni. A bátrabbak szisszentek egyet, és készül pár pillanat- felvétel a levegő után kapkodó anyukáról, amint próbálja a hajából kiszedni a ragacsot.

– Tudja, engem is így neveltek ! – vigyorgott a fiatal férfi anyukára, majd elégedetten az ajtóhoz lépett, és leszállt.

(Zs)

Be the first to comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.


*