A könyv egy gondolat köré épült, Ninive pusztulása.
Az asszír birodalom tündöklése alatt Júda is erősen függött Asszíriától.
A könyv keletkezése valószínűleg Ninive elpusztulása előtti időre tehető. Lehetséges, hogy Jósiás uralkodása alatti elszakadási kísérletek és kultuszi reformok is nagy hatással voltak a könyv megírására.
Náhum (Náhumjah) – Jahve megvigasztal.
„Jó az Úr! Oltalom a nyomorúság idején, gondja van arra, aki hozzá menekül. De elsöprő áradattal vet véget ellenfeleinek, ellenségeit sötétség üldözi.” (Náh 1, 7-8)
„Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.” (Zsolt 100, 5)
Izráel bízhat abban, hogy az Úrtól minden időben (még a megpróbáltatások és az ítélet idejében is) vigasztalást, reményt, bátorítást, együttérzést kap.
Az ellenségek viszont szembe találkoznak a haragvó, bosszúálló Istennel.
„Jön már a hegyeken az örömhírhozó, aki békességet hirdet! Ünnepeld, Júda, ünnepeidet, teljesítsd fogadalmaidat, mert nem gázol át rajtad többé a pusztító, teljesen megsemmisült! Ostromló vonul ellened, Ninive! Őrizd az erődöt, figyeld az utat, öltözz fegyverbe, szedd össze minden erődet! Visszaadja az Úr Jákób méltóságát, Izráel méltóságát, bár rablók rabolták ki őket, levagdalták ágaikat.” (Náh 2, 1-3)
Az Asszír birodalom gyengül és Júda elszakadási kísérletei egyre sikeresebbek. Jeruzsálemben elkezdődhet az a vallási reform, amely felszámolja az asszír kultuszt.
Nem csak a vallási reform veszi kezdetét, hanem az északi országrész területeinek a visszafoglalása is elkezdődik.
„De én most rád támadok – így szól a Seregek Ura –, és porrá égetem harci kocsijaidat! Oroszlánkölykeidet fegyver emészti meg, véget vetek zsákmányszerzésednek a földön, és nem hallatszik többé követeid szava.” (Náh 2, 14)
Ninive pusztulása nem csak a hatalom és a hadiszerencse következménye, hanem AZ ÚR által elrendelt és időben megvalósult ítélet végrehajtása.
„Mert rengeteget paráználkodott ez a parázna nő, a szépséges és bűbájos asszony, aki népeket ejtett rabul paráznaságával, és nemzetségeket bűbájával.” (Náh 3, 4)
„Odajött hozzám az egyik a hét angyal közül, akiknél a hét pohár volt, és így szólított meg engem: Jöjj, megmutatom neked a nagy parázna büntetését, aki a nagy vizek mellett ül, akivel paráználkodtak a föld királyai, és paráznaságának borától megrészegedtek a föld lakói.” (Jel 17, 1-2)
A paráznaság mindig ítélet alá esik. Akár magánszemély követi el, akár egész országok.
Ninive legfőbb bűnei: vérontás, rablás, hazugság, paráználkodás.
Pedig Jónás próféta felhívására megtértek, de nem véglegesen.
„Alszanak már pásztoraid, Asszíria királya! Nyugosznak előkelőid. Elszéledt néped a hegyeken, nincs, aki összegyűjtse. Nincs enyhülés bajodra, sebed gyógyíthatatlan. Akik híredet hallják, mind tapsolnak, mert van-e, akin nem gázolt át örökös gonoszságod?!”
(Náh 3, 18-19)
Kr. e. 612-ben babiloni és méd seregek elfoglalják Ninivét, amely utána már lekerül a világtörténeti térképről.
Vélemény, hozzászólás?