„Hallgassatok szavamra, és teljesítsétek mindazt, amit én parancsolok nektek! Akkor népem lesztek, én pedig Istenetek leszek.” (Jeremiás 11,4b)
Egy ember borbélyhoz ment, hajvágásra és szakálligazításra. Amint a mester hozzáfogott a munkához, egy jó beszélgetésbe kezdtek. Sokféle témát érintettek. Amikor Istenre terelődött a szó, a borbély azt mondta:
– Nem hiszem, hogy van Isten.
– Miért nem? – kérdezte a vendég.
– Hát csak menjen ki az utcára, és látni fogja, hogy miért nem hiszek. Mondja, ha volna Isten, lenne ennyi beteg ember? Lenne ennyi elhagyott gyermek ? Ha lenne Isten, nem lenne se szenvedés, se fájdalom. Nem tudok egy olyan szerető Istent elképzelni, aki mindezeket a dolgokat megengedi.
A vendég egy pillanatig gondolkozott, de nem válaszolt, mivel nem akart vitatkozni. A borbély befejezte a munkát, és a vendég kiment az üzletből.
Amint kilépett az utcára, meglátott egy ragadós, piszkos hajú és rendezetlen szakállú férfit. Koszos és ápolatlan volt. A vendég ekkor visszafordult, belépett ismét az üzletbe, és így szólt a borbélyhoz:
– Tudja mit? Nincsenek borbélyok!
– Hogy mondhat ilyet? – kérdezte meglepetten a borbély. Itt vagyok, borbély vagyok, és éppen ön volt nálam az előbb!
– Nem – kiáltott fel az iménti vendég – , nincsenek borbélyok, mivel ha lennének, nem lennének piszkos, hosszú hajú és rendezetlen szakállú emberek, mint az az ember ott kint az utcán, nézze csak meg!
– Ó, de borbélyok VANNAK! Ez csak akkor történhet meg, amikor az emberek nem jönnek hozzám.
– Pontosan ez az! – erősítette meg az előbbi vendég. Isten is VAN! Ez történik, amikor az emberek nem ismerik el Őt, nem mennek hozzá, és nem tőle várják a segítséget. Ezért van sok fájdalom és szenvedés a világban.
H. B.
(Zs)
Vélemény, hozzászólás?