„Kérlek azért titeket én, aki fogoly vagyok az Úrban, hogy járjatok úgy, mint illik elhívatásotokhoz, amellyel elhívattatok. Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedve egymást szeretetben.” (Efézus 4, 1-2) Károli
A nyári gyülekezeti táborunk egyik estéjén hangzott el a prédikációban ez a Károli fordítás szerinti ige:
szenvedjétek el egymást szeretetben.
A gondolatébresztő felszólításban két végletes érzelem lüktet, a szenvedés és a szeretet.
Hogy férnek ezek össze? Hiszen szenvedni inkább sajnálatos, szeretni pedig kívánatos.
A mai fordításokban ez úgy áll, hogy „viseljétek el egymást szeretetben”. A lágyabb megfogalmazás kicsit tompítja a régebbi idézet hevét.
El lehet viselni valakit úgy, mint egy tüskét a köröm alatt. Morcosan, fájdalmasan , és alig várva, hogy megszabaduljunk tőle. Szívünk állapota ilyenkor hasonló a vadgesztenyéhez, ami kívül szúrós, belül meg keserű.
A legkiválóbb felebarátunk is tud szenvedést okozni egyetlen szóval , vagy egy flegma mozdulattal. Én is képes vagyok hasonlóra mások felé.
Az egymásnak okozott szenvedés olyan gyorsan nőhet fel, mint Jónás feje fölé a töklevél (Jónás 4,6).
És valljuk be, hogy jó a töklevél alatt bekonzerválódni az önsajnálkozó passzív duzzogásba. Lehetőleg több időre
berendezkedni alá, hiszen a hiba a másik félben van. Jónás növényét azonban megszúrta a féreg, és hamar elszáradt. Nincs tovább árnyék és rejtőzködés, napvilágra kell jönni a dolgoknak. Isten átvilágító fénye feltár és leleplez minden indulatot.
Örüljünk neki, mert ezzel eljött a gyógyulás ideje . Ha élni akarunk vele. Mert kereshetünk másik töklevelet.
Elszenvedni egymást szeretetben. Amit itt Pál kér, az a hívőknek szól, és magas iskola. Több kell ehhez, mint a
saját elfogyó erőnk. Minél jobban szeretjük a társunkat, gyermekeinket, a vér szerinti és a hittestvéreinket, annál fájóbb szenvedést tudnak okozni, ha megbántanak valamivel. Egy édesanya annyira boldog, amennyire a legszomorúbb gyermeke – tartja a mondás.
A nehéz kapcsolatokban próbáljunk nem meghátrálni, hanem napról napra beszedni az erősítő multivitaminokat:
alázat, szelídség, és hosszútűrés.
Az Úr Jézus rengeteget szenvedett az emberek miatt. Értetlen, hálátlan ,és ellenséges bírálók vették körül.
Hogyan bírta vállalni ezt, és a keresztre feszítést, ha nincs benne szeretet a bűnös ember felé?
Csak tőle kérhetünk olyan szeretetet, amivel el tudjuk egymást szenvedni. Akkor képesek leszünk megtartani a
Lélek egységét a békesség kötelében (Efézus 4,3).
Érti ezt a világ? Nehezen.
Mi hívők is csak tanulgatjuk.
(Zs)
Vélemény, hozzászólás?