A pénzköltés művészetéről

„Az igaznak a keresetéből élet lesz, a bűnösnek a jövedelméből vétek .” (Péld 10, 16)

„A pénzt könnyű megkeresni ahhoz képest, mint amilyen művészet azt célszerűen kiadni.
A krumplit mindenki ki tudja szedni a földből, de tíz asszony közül, csak egy tudja azt jól elkészíteni, jó ebédet főzni belőle.
Sok gazdag embernek nincs annyi esze, mint disznón a gyapjú. Nem lettek okosabbak 40 éves korukban sem, mert a százasok úgy siklanak ki a zsebükből, mint a víz színére dobott lapos kövek. Amit apáik gereblyével gyűjtöttek össze, azt ők lapáttal szórják széjjel. A zsugorinak tékozló az utóda.
Ha a tékozló vagyonhoz jut, vagyona azonnal olvadni kezd, mint a vaj a napon. Nála mindig április elseje van. Ha felkínálják, mindig hajlandó elefántot venni. A házát képes volna fánkkal is befedni. A pénz lyukat éget a zsebébe, és ezért okvetlenül el kell költenie. Emellett azzal dicsekszik. hogy: ” Aki a pénzt kiadja, annak Isten megadja ”

Kölcsönt vesz fel magas kamatra, Tolvaj, Csalárdfy, és Szédelgő uraktól és ha ezek a végén teljesen kifosztották, akkor mindenért az ügyvédeket és a rossz időket okolja. Az idő természetesen sosem volt kedvező a lustáknak és a pazarlóknak, de ha nekik volna jó, akkor rossz volna a világ becsületesebbik részének. Rejtély előttem ,hogy miért futnak az emberek annyira a koldusbot után. Ha az ember végignézi a lóversenyen a
fogadásokat, a munkakerülőket és az üzérkedőket, arra gondol, hogy a világ repülőjáratot állított be azért, hogy az emberek minél előbb Nyomorfalvára jussanak. Ha aztán az ilyen könnyelmű élethez egy kis kártyaszenvedély is járul, a pénz úgy olvad el, mint a hógolyó a meleg kályhán. Fiatal kártyásból egész biztos, hogy vén koldus lesz, ha sokáig él.

Véleményem szerint a jó gazdálkodás a titka annak, hogy az egyik család tisztességesen megél egy szerény összegből és csupán a rossz beosztás és ésszerűtlen gazdálkodás az oka annak, hogy a másik család két – háromszor akkora fizetésből sem tudja magát fenntartani. Sokan a fűből is tudnak jó levest főzni, míg mások pecsenyehúsból sem tudnak elfogadható ebédet készíteni. A piacra csak annyi ésszel mennek, mint amennyi Sámson vállában volt. Nem értenek a vásárláshoz. A vevőnek mindig száz szeme kell, hogy legyen – ehelyett legtöbbször még fél szemük sincs, s a legnagyobb baj, hogy még azt sem nyitják ki egészen. Ha a bolondok nem mennének a vásárra, akkor a silány áruk nem találnának gazdára. Elfeledkeznek arról, hogy az olcsó áru gyakran a legdrágább. Ahol egy garasért öt tojást kínálnak, ott az ötből legalább négy záp.

A szegény ember leginkább kis tételben vásárol, de akkor kétszeres áron, mert aki garasonként vesz, az tulajdonképpen saját háztartása mellett még egy másikról is gondoskodik . Ha két -három heti szükségletet egyszerre szerzünk be, akkor így az kevesebbe kerül. A készlet nem pazarlás. A szép ruhák vásárlása a szegény ember költségvetésében súlyos tétel. Ha egy leánynak van egy kis megtakarított pénze, okosan teszi, ha azon szükséges dolgokat vásárol, nehogy a Sátán haszontalan piperkőc dolgok vásárlásával kísértse meg. Csak azt vedd meg, ami hozzád illik.

A nő vagy jóravaló, vagy semmirekellő, és hogy ki hová tartozik, a ruháról legtöbbször megállapítható. Nem az a baj a pénznél, hogy olyan, mint a rossz szolga: hamar megszökik, hanem hogy megtelepszik, urunkká válik. Az arany középút szerint : ne legyünk se tékozlók, se fösvények. A legjobban az adja ki pénzét, akinek a legjobb felesége van. A férfi a pénzt megkeresi, de azzal takarékoskodni az asszony dolga. A családi házat az okos asszony építi, de a rosszul gazdálkodó nő romba is döntheti. Bölcs Salamon szerint a nők építik vagy rombolják le a házakat. A takarékos asszony többet ér a nagy jövedelemnél. Jó feleség és egészség a legnagyobb érték, amelyet az ember e földön kívánhat magának. ”

C. H. Spurgeon

(Zs)

Be the first to comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.


*