A próféta, aki hagyta magát becsapni

„Még az asztalnál ültek, amikor az Úr igéje szólt ahhoz a prófétához, aki visszahozta őt, és így kiáltott az Isten emberének, aki Júdából jött: Így szól az Úr: Mivel ellene szegültél az Úr szavának, és nem tartottad meg azt a parancsot, amelyet Istened az Úr adott neked, hanem visszatértél, és kenyeret ettél, meg vizet ittál azon a helyen, amelyről meghagyta neked, hogy ott ne egyél kenyeret, és ne igyál vizet, ezért holttested nem jut őseid sírjába!”(1 Királyok 13, 20-22)

A nevezetes próféta kiléte nem derül ki, csak annyit tudunk róla, hogy ő az Isten embere Júdából, akit azért küldött el az Úr Jeroboám királyhoz, hogy a bételi bálványozás ellen prófétáljon. A próféta hűen teljesítette a feladatát, még csoda is történt, amikor az oltár meghasadt, és kifolyt a hamu. Aztán hajlandó volt arra is, hogy könyörögjön a király őellene kinyúló hirtelen megszáradt kezéért, és annak a keze megépült ismét. Imádkozott az ellenségéért, és Isten meghallgatta!

Engedelmes volt a próféta abban is, hogy nem ült le a királlyal enni és inni, hanem más úton indult vissza, ahogy az Úr megparancsolta neki. Az ajándékot visszautasította , pedig előtte állt a pénz, a hírnév, és a befolyás kísértése. Ezekben nagyon könnyű elbukni! Sokszor úgy gondoljuk, hogy milyen jól ki tudjuk vágni magunkat a hasonló szorongató helyzetekből, pedig aki azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! (1 Kor 10,12 )

Rendszerint a kezdeti sikerek után jön egy körmönfontabb kísértés az ellenség részéről. Az történt, hogy az Isten emberét, aki eddig jól végezte a szolgálatát, visszahívta Bételbe egy hazudós öreg próféta, kenyeret enni, és vizet inni. Mert ilyenek is vannak ám, ezt tudni kell.
Önmagában még ez sem volt baj, ha ellent tudott volna állni a hívásnak a júdai próféta. De fáradt volt, kimerült, éhes és szomjas, ébersége meglankadt, és visszatért a városba. Ha előtte ellenőrzi a helyzetet, imádkozik, és megkérdezi az Urat, rájött volna, hogy csapdával áll szemben. Milyen különös, hogy vissza tudta utasítani a király ajándékát, és nem vállalt vele közösséget az evésben sem, de egy hasonlóan próféta öregember első kérésére bedőlt. Bement a házába,evett, ivott, és hamarosan megkapta az Úr intését, hogy engedetlensége miatt a testét nem
fogják az elődei sírjába temetni.

Vajon mit érzett ekkor? A jóslat drámai gyorsasággal beteljesedett. Az úton egy oroszlán megölte, aztán a hazug próféta a maga sírboltjába vitte eltemetni. Isten embere engedetlen volt, mert evett, az oroszlán engedelmes volt, és nem evett. Csak annyit tett, amire Isten
utasította. A szamarat sem bántotta. A két állat ott állt békésen a tetem mellett, a szamár nem futott el az oroszlántól. Különös látvány lehetett!

Az állatok sosem kérdőjelezik meg, ha Teremtőjük utasítja őket valamire. Lásd Bálám szamarát, Jónás cethalát, vagy a férget, ami megszúrta Jónás töklevelét. Nem pusztán ösztönlények. Megértik, és teljesítik az Úr parancsait. Nem véletlen, hogy az özönvíz után Isten nem csak az emberekkel, hanem az állatokkal is szövetséget kötött, hogy ezután senki nem pusztul el özönvíz által. (1 Móz 9, 9-11 )

A júdai próféta jól végezte a szolgálatát mindaddig, amíg vissza nem ment enni a bételi prófétához. Megdöbbentő, hogy milyen hamar ítéletes vége lett az életének egyetlen engedetlenség miatt! Isten a júdai prófétára sokat bízott, és többet is kért tőle számon (Lk 12,48b ). Ha gondolt volna rá, hogy mi történhet vele, könyöröghetett volna, és talán megmenekül. A hazudós próféta is vétkezett. Úgy beszélt, mint a világosság angyala. Féltékeny is lehetett a másik sikerére, mert őt Isten már rég nem használta fel. Alkalmazkodott a bételi körülményekhez, megalkudott a bálványimádással, nem csoda, ha berozsdásodott!

Az események nem indították meg Jeroboámot, hogy elforduljon a bételi arany borjútól. Az embereket sem akkor, sem ma, nem győzik meg a különböző csodák, hogy Istenben higgyenek, és ne másban. Sőt, gyakran keményebb lesz a szívük, és ellenállnak. A király megkapta a jeleket, a figyelmeztetést, és a türelmi időt. Az is kegyelem volt, hogy az egyik fiát, akiben volt valami jó, atyái sírjába temethették el béke időben. Később a király egész családját elpusztították a jövendölés szerint.

Urunk, könyörülj rajtunk, hogy felismerjük az akaratodat, és azt pontosan tudjuk teljesíteni.
Erősíts meg, hogy ne legyünk gyengék, lusták, álmodozók, és engedetlenek, amivel szégyent hozunk Rád, és
magunkra meg ítéletet. Bocsáss meg, ha elbuktunk ezekben, a Te Fiad Jézus nevében.
Ámen.

(Zs)

Be the first to comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.


*