„Mindent rendeltetésének megfelelően készített az ÚR…” (Példabeszédek 16,4a)
Három fa állott a parton. A tengerre tekintve álmaikról beszélgettek.
– Szeretném, ha egykor bölcső lenne belőlem – álmodozott az első.
– Én pedig szeretném, ha hajót készítenének a testemből. Szállítani fogom a gazdag árukat a tengeren – sóhajtozott a másik. – És te?
– Magam sem tudom – felelte a harmadik. – Örömmel állnék egy kimagasló helyen, hogy mindenki láthasson. Istenre szeretnék mutatni.
Évekkel később jöttek a favágók. Kivágták az első fát, és kifűrészelték deszkának. A gazda közönséges jászolt készített belőle. „Mi lesz az álmommal, a bölcsővel – siránkozott az első fa.
Mégis beteljesedett az álma, szebben, mint gondolta, hiszen éppen ebbe a jászolba fektette Mária Jézust, az Isten Fiát.
Kis idő múlva kivágták a másik fát is. Lehetséges egyetlen fából egy hajót csinálni? Kivájtak belőle egy szerény csónakot. Eljött az idő. amikor ezt a csónakot kölcsönözte Péter Jézusnak.
Végül kivágták a harmadik fát is. Amaz nagy izgalommal várta, vajon beteljesedik-e óhaja. Kivágtak belőle két durván faragott gerendát és összeillesztették kereszt alakjában. „A szégyen és a gyalázat jele – töprengett a fa. ” Soha nem fogok Istenre mutatni…” – és mégis a Golgota hegyén ott függött rajta Isten Fia.
Végül mind a három fa megértette, hogy Isten beteljesítette vágyukat, sőt még sokkal nagyszerűbben, mint elképzelték.
ismeretlen szerző
(Zs)
Vélemény, hozzászólás?