A kovász

„Mihez hasonlítsam az Isten országát ? Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, és belekevert három mérce lisztbe, míg végül az egész megkelt” (Lukács 13,20-21)

Mindig gonoszságot jelent a kovász a Szentírásban?

„Mihez hasonlítsam az Isten országát ? Hasonló a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, és belekevert három mérce lisztbe, míg végül az egész megkelt” (Lk 13, 20-21).

„Hát nem tudjátok, hogy egy kicsiny kovász az egész tésztát megkeleszti ? Takarítsátok ki a régi kovászt, hogy új tésztává legyetek….” (1 Kor 5, 6-7).

A két igevers tartalma mintha ellentmondást vagy legalábbis kétféle értelmezést fejezne ki.

Az ókorban a kovászt romlást vagy rothadást előidéző anyagnak tartották. Ugyanez volt a szemlélet a zsidóknál is, ahol a kelési folyamatokat tisztátalannak nyilvánították. A kovászt nem volt szabad használni a páskaáldozat bemutatásakor, sem a legtöbb ószövetségi áldozatnál. A kivonulás éjszakáján kovásztalan kenyeret ettek a húshoz (2Móz 12, 8), és az elrendelt emlékünnepen is így kellett eljárni (2 Móz 13,3).

Az Úr Jézus a példázataiban és a képes beszédeiben mindkét értelemben használja a kovászt.
A Lukács 13, 20-21-ben (lásd fent) úgy beszél róla, mint ami jó. A Máté 16,6- ban viszont negatív értelmezésben használja a farizeusok tanítására és képmutatására utalva: „Vigyázzatok , és őrizkedjetek a farizeusok és szadduceusok kovászától.”

Pál apostol a kovász bomlasztó hatását írja le a Galata levélben: „Eddig jól futottatok, ki akadályozott meg titeket abban, hogy az igazságnak engedelmeskedjetek? …Egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti” (Gal 5, 7-9).

Szinte kézenfekvő, hogy a kovász példázataiban a gonosz képét látjuk, vagyis annak a képmutatásnak és káros befolyásoknak az előrejelzését, amelyek a századok során bomlasztották a keresztyénséget. De felhívás is egyben az újjászületett hívőkhöz, hogy tartsák magukat távol a káros kovásszal átitatott névleges keresztyénségtől, és az Úr tiszta asztala körül gyülekezzenek össze. A Korinthusiakhoz írt levélben (lásd fent) pedig arra hívja fel Pál a figyelmet, hogy egy viszonylag jelentéktelennek tűnő dolog is milyen nagy bajt okozhat, illetve a későbbiekben nagy hatással bírhat.

Hogyan értelmezzük tehát a kovászt ?

A Bibliában egy szónak vagy képnek nem mindig ugyanaz a jelentése. A megértéshez tanulmányozni kell valamennyi előfordulási helyét az adott szövegkörnyezetben. A kovász ószövetségi előfordulásai sem egyértelműek, mert nem mindenütt van megtiltva a használata. A béke és a felmutatási áldozatban megjelenik. „A lepényen kívül kovászos kenyeret is mutassatok be áldozatul…” (3 Móz 7,13).

Jézus példázatainak a magva, valamiféle hasonlóság. A kovász az „Isten országa ” példázatban egy láthatatlan folyamatot akar érthetővé tenni. Az Isten országát nem a liszthez hasonlítja, amelyben a kovász kifejti a hatását, hanem a kovászhoz, amely megkeleszti a tésztát. Tehát itt a kovász nem a keresztyénségben előforduló káros befolyásokra utal, hanem arra bátorít, hogy az akkor még olyan jelentéktelennek látszó Isten országa az egész világra milyen befolyást fog gyakorolni, vagyis el fog terjedni mindenfelé. Nem abban az értelemben, hogy az egész világ krisztusivá válik, hanem úgy, hogy az evangéliumot hirdetni fogják mindenütt, , és ahol befogadják, ott megjelenik az Isten országa.

Michael Ponsford írása alapján

(Zs)

Be the first to comment

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.


*