„A nép, amely a sötétségben lakott, nagy világosságot látott, és akik a halál földjén és árnyékában laktak, azoknak világosság támadt.” (Máté 4, 16)
Képzeld el, hogy a személyiségünk összetevői kupaktanácsot tartanának a sorsunk felől. A Szív úr összetűzésbe kerülne az Elmével. Az Akarat ellenkező irányba szeretne menni, mint a Lelkiismeret. Az Emlékezetnek túl sűrűn lennének kihagyásai. Az Érzelem pedig mindig valami szokás rabjává válna. De amikor megjelenik a Fény az életükben, mindannyian a hatása alá kerülnek.
(Cs)
Vélemény, hozzászólás?