A Sátán gyengítő módszerei

“..de álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek.” (Jakab 4,7b)

Tanulmányozzuk a Nehémiás könyve 4-6 fejetezeit, a Károli fordítás szerint. A történet felismerhetően kiábrázolja, hogy a Sátán milyen sokrétű módon működik az Isten munkája ellen. A babiloni fogságból visszatért zsidók Nehémiás vezetésével elkezdték romjaiból felépíteni a jeruzsálemi kőfalat. Minden feltétel az Úr időzítése folytán adott volt, az építők nagy kedvvel dolgoztak, jól haladtak (Neh 4,6). Ez haragra ingerelte a Sátánt. Mindent, amit elkövetett a munka megakadályozására, azt emberek által tette, és könnyen talált ilyen szövetségeseket. Lépései a következők voltak:
– Először gúnyhadjáratot indított az építkező zsidók ellen (4,1).
– Fellázított másokat is, akik lekicsinylették az Isten munkáit (4,2-3).
– Az összefogott ellenséget támadásra gyűjtötte össze Jeruzsálem ellen (4,8).
– Öldökléssel akarta a munkásokat megrettenteni, de ez a terv meghiúsult (4,11).
– A külső területeken élő zsidók közül “gyengítő” embereket küldött, akik állandóan hazatérésre buzdították az építkezőket (4,12).
– Mivel eddig nem járt sikerrel, cselhez folyamodott. A kulcsembert, a vezetőt akarta eltávolítani, kivonni a munkából (6,2-3). Ez a módszer ha sikerül, szinte garantált az összeomlás.
– Nehémiás, feddhetetlen életével nem volt könnyű eset, eddig jól ellenállt, ezért hazug híreszteléssel próbálta lejáratni, mintha pártütő módon királyságra törekedne (6, 6-7).
– Ezután jöttek a felbérelt hamis próféták és jövendőmondók, akik azon mesterkedtek, hogy vétkezzen Nehémiás, és rágalmazni lehessen (6, 11-14).

Ismerjük fel, hogy ilyen jellegű támadásokra bármely egyén, gyülekezet vagy nép számíthat, ahol az Isten munkáját eltökélten végzik. Nehémiás elszántan végig akarta vinni a kőfal felépítését. Viselkedése minta lehet, mert megfontolt és higgadt maradt, és bölcsen válaszolt a kihívásokra. Tudta, hogy az Úr velük lesz végig, és erősített mindenkit.

– Legfontosabb első dolga az imádság volt, majd állandó őrséget állított nappalra és éjjelre (4,9). A gyülekezeteknek szükségük van kipróbált éber őrállókra, hogy időben lelepleződjenek a Sátán
fondorlatai.
– Azután felfegyverezte a népet, és bátorította, hogy ne féljenek (4, 13-14). Az Efézus 6, 11-18 szerint mi is kaptunk lelki fegyverzetet, nem vagyunk védtelenek a gonoszság lelkei ellen.
– Még munka közben is fegyver volt az egyik kezükben (4, 16-18). Figyelni kell a riadóztatására, és oda kell gyűlni imádságra, ahol az ellenség épp betört. Alkalmazni kell a támadó fegyvert, a
Lélek kardját, mely az Isten beszéde, az ige. A Sátán akkor hagyta el Jézust a pusztában, amikor az Úr háromszor ezt válaszolta: ” meg van írva… ”
– Nehémiás elrendelte, hogy a nép Jeruzsálemen belül, egy csoportban maradjon (4, 19-22). Ezért nem egyszerű magányos, közösség nélküli hívőnek lenni, mert az elszéledt juhokat nem tudják a többiek védelmezni. Jézus, mint jó pásztor utána megy a kóborlóknak, és vissza helyezi őket a nyájba.
– Nehémiás folyamatosan imádkozott, hogy az Úr erősítse meg. Feladatunk a gyülekezet vezetőiért való könyörgés, hogy szilárdan és tisztán álljanak, és ne vétkezzenek. Láthatjuk, hogy ez mennyire fontos.

Az építők kitartásának meg lett az eredménye. A nép és az elöljárók a helyükön maradtak, a kőfal elkészült 52 nap alatt (6,15). Hogyan reagált erre az ellenség? A Sátán meghátrált, a bérenceinek az önbizalma összezuhant, és elcsendesedtek (6, 16). Kénytelenek voltak felismerni, hogy semmit sem tehettek az Isten munkája ellen. Megfélemlítőkből megfélemlítetteké váltak.

Nekünk talán nem kell kézzel fogható falakat felemelni, mint a jeruzsálemi munkásoknak, mert az Úr másfajta építkezést bízott ránk: ” Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent
papsággá, hogy lelki áldozatokkal áldozzatok, amelyek kedvesek Istennek a Jézus Krisztus által ” (1 Péter 2,5).
Ebben viszont kötelező részt venni képességeink szerint.

(Zs)

Leave a comment

Your email address will not be published.

*