“Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az ÚR -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek.” (Jer. 29,11)
Az „Életem a szörf” című film vezérmottója a fenti idézet. Nem véletlenül, hiszen nem elég hangsúlyozni az Isten szeretetét, azt meg is kell tudni élni. Bármilyen élethelyzetben.
Hányszor mondjuk azt, hogy belevágnánk valamibe, de …..
Vagy én szívesen megtenném, csak …
Sokszor van kifogásunk, mert a szívünk tenné, vinne előre az Isten útján, de az óemberi mivoltunk újra és újra visszahúz.
Pedig Mennyei Atyánk azt ígéri (és teszi), hogy mindent a javunkra fordít:
„Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott.” (Róm. 8,28)
Aki kételkedik, aki kifogást keres és talál az vizsgálja meg Pál apostol életét miután Jézussal találkozott a Damaszkuszba vezető úton.
Minden idegszálával Istent szolgálta és Jézusról tett bizonyságot pedig:
„Zsidóktól ötször kaptam negyven botütést egy híján, háromszor megvesszőztek, egyszer megköveztek, háromszor szenvedtem hajótörést, egy éjt és egy napot hányódtam a tenger hullámain. Gyakran voltam úton, veszedelemben folyókon, veszedelemben rablók között, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben a tengeren, veszedelemben áltestvérek között, fáradozásban és vesződségben, gyakori virrasztásban, éhezésben és szomjazásban, gyakori böjtölésben, hidegben és mezítelenségben. Ezeken kívül még ott van naponkénti zaklattatásom és az összes gyülekezet gondja.” (2Kor 11,24-28)
Mégis hitt Istennek és csak ment előre és teljesítette Isten akaratát.
Mert tudta, hogy az ÚR reményteljes jövőt ad neki és nekünk!
(Cs)
Vélemény, hozzászólás?