„Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el.” (1Péter 5,8)
Sátán, miután szépségében és tökéletességében felfuvalkodott, gonosz és lázadó lett Istennel szemben. Felforgató munkájával megrontotta az első emberpárt az Édenben, ezáltal kivétel nélkül mindenki, bűnre hajlamos állapotban születik erre a világra.
Bevált módszerekkel rombolja az emberiség létét: szertejár, mint ordító oroszlán,keresve, hogy kit nyeljen el, alattomos kígyóként megcsalja a szíveket (2 Kor11,3), vagy a világosság angyalának adja ki magát (2Kor 11,13-15), mert minden áron pusztítani akar.
Az emberek testi lehetőségeihez képest az angyalok rendkívüli erővel, hatalommal és tudással rendelkeznek. Nem fáradnak, nem éhesek, nem betegek, nem halandóak, a mennyben láthatják az Atyát és Jézust, és tudják, hogy kicsoda a Szentlélek. A kiváltságos képességekkel a gonosszá lett angyalok is rendelkeznek. Miért gyűlöli hát Sátán és serege, a semmi ilyen különleges tulajdonsággal nem rendelkező „gyenge” embereket, de különösen is a Krisztusban kiválasztottakat?
Pál apostol felfedi, hogy a „gyengébb”,de megváltott emberek milyen nagy megkülönböztetést kaptak Jézus Krisztusban. A választottak Isten fiaivá lettek (Róma 8,17), az angyalok ellenben csak Isten fiak. Az Isten gyermekei ( Róma 8,16, 1Jn 3,2 ), az Isten örökösei ( Róma 8,17), valamint a Krisztus barátai ( Jn 15, 14-15) megtisztelő címek, szintén csak a megváltottakat illetik meg. Az angyalok dicsőíthetik Istent és hódolhatnak neki, de az „Abbá Atyám” megszólításhoz(Róma 8,15), csak a gyermekeknek van joguk. A Szentlélek által bátran közeledhetnek ilyen bensőséges megszólítással az Atyához. Sokan nem fogják fel ezt a hihetetlen előjogot. További különbségek, hogy az angyalok nem lehetnek Krisztus mennyasszonyai, sem részesei a Krisztus testének, és nem feladatuk az evangélium hirdetése, noha vágyakoznak abba beletekinteni. Őket Isten szolgálatra küldte el az üdvösséget öröklők segítésére (Zsid 1,14). Megfigyelhetjük ezt a pogány Kornéliusz megtérésekor. A neki megjelenő angyal, ott helyben elmondhatta volna az evangélium teljes üzenetét, mégsem tehette meg. Kornéliuszt egy másik emberhez, Péterhez irányította, tőle tudta meg, hogy mit kell cselekednie.
A megváltottaknak mennyei elhívásuk van (Zsid3,1 ; 1Thesz4,17), nincsenek többé ítélet alatt, mert Krisztusban vannak (Róma8,1-2). Kegyelemből bocsánatot nyertek, Jézussal fognak uralkodni, és ítélni fogják még az angyalokat is( 1Kor6,2-3). Ezzel szemben Sátán és angyalai kivettettek a mennyből és bocsánat nélküli büntetésükre várnak. Az utolsó ítéletkor a tűz tavába kerülnek. Ítéletük azért ilyen visszavonhatatlanul szigorú, mert tökéletes jólétben láthatták az Isten arcát, mégis fellázadtak Teremtőjük ellen. A sokat szenvedő hívők nem látták a láthatatlan, mégis hiszik, hogy van Isten az égben, és van Krisztus, aki megmentette őket az örök haláltól, ezért hálából örömmel szolgálnak az Úrnak.
A Sátán irigyli és gyűlöli a Krisztushoz tartozókat, mert arra a felmagasztalt helyre kerülnek, ahonnan ő kiesett. Mindent elkövet, nehogy az emberek megtudják létük értelmét és célját, és az elhívásukhoz tartozó nagyszerű ígéreteket. De tudomásul kell vennie, hogy bármilyen rosszat tervez a hívek ellen, Isten azt képes hatástalanítani, vagy a javukra fordítani. Isten gyermekei azonban tudják az igazságot, és terjeszteni fogják egészen Jézus visszajöveteléig.
A keresztyének jelenléte a világban nagy visszatartó erő a gonosz munkájával szemben. Hát még ha elkezdenek imádkozni!
Az ismeretlen orosz költő verse jól szemlélteti ezt az állandósult harcot a gonosz erők és Isten népe között:
Este lett, a régi kert felett,
S egy sárga arcú lomha vén bagoly
egy szentjánosbogárkát kergetett.
Hol vagy gazember, piszkos, ronda állat?
Most elkaplak, kitátom rád a számat,
s körmöm közt téplek el, ha egyszer valahol megtalállak.
És ekkor a bokorban valahol
így szólt a kis bogár – Mit vétettem ellened? Miért e hang?
S jött a válasz:
-Világítasz, bitang!
(Zs)
Vélemény, hozzászólás?