„Hogyan merészel közületek valaki, akinek a másikkal peres ügye van, a hitetlenek,, s nem a szentek előtt törvénykezni? Vagy nem tudjátok, hogy a szentek a világ felett fognak ítélkezni? És ha ti ítélkeztek a világ felett, arra talán méltatlanok vagytok, hogy jelentéktelen ügyekben ítélkezzetek? Vagy nem tudjátok, hogy angyalok fölött is ítélkezünk majd? Akkor mennyivel inkább ítélkezhetünk a mindennapi élet dolgaiban!” (1 Korinthus 6, 1-3)
Fájdalmas téma!
Korinthusban Isten gyermekei pogány bírók előtt perlekedtek egymással. Milyen nagy kárt jelentett ez a korinthusi gyülekezetnek! A pogányok újjal mutogathattak a pereskedő keresztyénekre!
A Biblia nem hallgatja el a szentek bűneit. De nem csak ezeket nevezi meg, hanem a győzelem útját is megmutatja. Figyeljünk először a pereskedés tárgyára. A második versben Pál jelentéktelen ügynek nevezi őket. Figyeljük meg, ha két ember valamin pereskedik, akkor a pereskedés tárgya legtöbbször olyan fontos, mintha maga a mennyország lenne. S ha az ember az igazi világosságnál megnézi, semmivé olvad. Mi egy barázdányi föld a szomszéddal való békességhez képest? Mi a pénzbeli veszteség az örökkévaló kárhozathoz képest?! Ne engedjük, hogy az ördög hamis szemüveget tegyen a szemünkre. Ő ezerszeresre nagyítja fel a pereskedés tárgyát és lekicsinyíti a lélek kárát.
Ezzel szemben a Biblia mindent helyes megvilágításba állít. Csendessé tesz és erőt ad a lemondásra.
Pál előtt kicsi a perlekedés tárgya, de nagy a keresztyén ember méltósága. Csodálkoznunk kell! A keresztyéneket az örökkévalóság bíráinak nevezi. Micsoda méltóság. Már itt e földön nagy tisztelete van a bírói hatalomnak, pedig ez a halállal megszűnik. Az igazi keresztyénnek azonban olyan méltósága van, amely odaát is érvényes. A földi lim-lomról való lemondás semmi ahhoz képest, amit Jézus ad. A szelídek öröklik a földet! Ezért, sohase keveredjünk hiábavaló peres ügyekbe.
A mennyei célt tartsuk szem előtt! Akkor távol maradunk a perlekedéstől.
Alfred Christlieb
(Zs)
Vélemény, hozzászólás?