„ Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van. A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is, de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” (1 János 2, 15-17)
Felmerül a kérdés, a jelenlegi technikai fejlettség láttán, hogy az egész az Atyától van-e, vagy a világtól? Az igénk szerint harmadik lehetőség nincs. Az Atyának nincs szüksége a technikára, hogy kapcsolatba lépjen velünk, hogy megáldjon minket. Nem Isten elképzelése volt ez, hanem az emberé, hogy amikor evett a tudás fájáról megnyílt előtte egy rejtett ismeret, aminek a következményeit megengedte Isten elszenvedni. Hogy meglássa az ember, mire is fog jutni az egyre növekvő tudásával.
A technikai , különösen a média eszközökhöz való függőségébe rendkívül könnyű bekerülni, már gyerekkorban elkezdődik a folyamat. Kikerülni ez alól szinte reménytelen önerőből. Ma, már a világ eldugott helyein is megoldható az internet kapcsolat, és kevesebben vannak olyanok, akiknek nincs legalább egy mobil telefonja.
Magam is sajnos technika függő vagyok. Kell a munkához, a kapcsolatokhoz, és minden más ügyintézéshez. Gondoljunk csak az elmúlt évek kényszerítő intézkedéseire, amikor egész családok kerültek teljesen otthon végzett munkára. Apuka, anyuka és a gyerekek, reggeltől gyakran késő estig ültek egy-egy gép előtt heteken át. Együtt voltak, de nem tudtak többet foglalkozni egymással, úgy ahogy szerették volna. Most, az energiaárak miatt, intézmények dönthetnek az átmeneti bezárás mellett, és az egész újra kezdődhet.
Képtelenek vagyunk sok okból lemondani a technikai eszközöktől való függésről. Egyszerűen lehetetlen. Kötelezően beépítették az életünkbe, és ez a kényszerítés egyre nagyobb lesz! Gyerekek, felnőttek úgy gondolják, hogy a telefon, internet és más kütyük alapdolgok, mint egy testrész. Ha elveszik, kitör a pánik. Bármilyen elképzelhetetlennek tűnik ma, de technikai eszközök nélkül is volt élet a földön. A legjobb élet, a mindentől mentes paradicsomban volt. Ez volt Isten tökéletes elképzelése az ember számára, nem kellett semmilyen eszköz ahhoz, hogy boldog legyen.
Régebben az emberek sokkal több kétkezi munkát végeztek, és ez alatt több lehetőségük volt Istennel lenni. A rutinszerű tevékenységek közben lehetett felfelé nézni, a lélek nyitva állhatott Isten felé. Nem volt, ami elterelje a figyelmet annyira. Tudtak várni Isten válaszára, több volt a csend és a nyugalom. Ma szeretjük a gyors válaszokat, Istentől is ezt várjuk el. Ő pedig az állandó ráfigyelést és az engedelmeskedést várná el tőlünk! A technika függőség jócskán megakadályoz ebben. Nem képes adni békességet, de el tudja venni a lelket az embertől, sőt örökre el tud választani Istentől. Miért? Mert Isten nem szólhat hozzánk akármikor. Épp lógunk a neten, a telefonon, filmet nézünk, ezek teljesen lekötnek. Ha szól a technika, hogy figyeljünk rá, rögtön megtesszük. Ha Isten szól, akkor vacillálunk: biztosan Ő szólt? Ha mégis, akkor elodázzuk az engedelmességet, ahogy Jónás tette. Súlyos próbán ment át a cethal gyomrában, míg belátta a tévedését. Isten megengedte, hogy életben maradjon, és visszatérjen a kijelölt feladatához. Amikor Jézus kiválasztotta a tanítványait , ők otthagytak mindent és mindenkit azonnal. Meg tudnánk ezt tenni? Otthagyni a családot, munkahelyet, hobbit, kényelmet? Pedig csak egyszer kérte őket Jézus, és engedelmesek voltak. Van, hogy többször is szól az Úr, de ha figyelmen kívül hagyják, egyszer csak nem szól többet. Napjainkban történt, hogy egy családapától azt kérte Isten, hogy hagyja abba a munkáját, és csak az Úr szolgálatában álljon készen. Elbizonytalanodott. Felesége és gyermeke nem dolgoztak, hogyan fognak megélni, ha ő sem hoz pénzt a házhoz? Félt lépést tenni Isten felé. Hamarosan csúnyán elvágta a kezét kétszer is egymás után. Gondolkodóba esett, de felépülés után mégis folytatta a munkáját. Aztán jött egy bordatörés, majd egy betegség ágyban fekvéssel. Volt újra ideje gondolkozni. Rájött, ha rögtön engedelmeskedett volna Istennek, nem ment volna át ennyi szenvedésen. Megértette a leckét. Amikor teljesen Isten szolgálatába állt, még volt egy engedelmességi próba. Azt mondta neki Isten, hogy menjen ki az erdőbe. Csak ennyi volt az üzenet. Megtette, bár nem értette az egészet. Egy réten haladt át, és nézte, hogy hol találhat gombát, amit hazavihetne a családnak, de nem talált semmit. Bent az erdőben megpillantott egy kiszáradt fát. Milyen jó lenne azt kivágni és hazavinni tüzelőnek. De Isten azt mondta neki, hogy ne gondoljon a fa kivágására. Visszafordult hát a rét felé, és azt látta, hogy csodálatos módon tele van gombával! Szedett belőle, amennyit csak bírt. Nem a fa kivágása volt a lényeg, hanem az azonnali engedelmesség Isten szava iránt, hogyha azt mondja, hogy ne tedd meg, akkor nem teszem meg. A különösen gyorsan kifejlődő gombatermést jutalomként és megerősítésként kapta meg a férfi. Azóta a család Isten bizonyságtévője lett, ez idáig nem éheztek, és nem fagytak meg, az Úr eltartja őket.
Mit tegyen Isten, hogy végre csak rá figyeljünk? Nem akkor, amikor kegyeskedünk erre ráérni, hanem amikor Ő szólít. Vannak technikai eszközeink, és bizonygatjuk, hogy nem bálványozzuk azokat. Vigyázat! Az egónk mindig átveri a lelkünket! A test kívánsága mindig a lélek ellen törekszik. Nézzük meg, hogy mennyi időt és energiát fordítunk valamilyen tevékenységre. Látszani fog, hogy mihez kötődünk annyira.
De hát mennyi nagyszerű találmány, kényelmet növelő felfedés jött létre! Igen, sokan érvelnek így. Ez a világ dicsérete! A világ mindig is dicséri, élteti, elismeri és díjazza a saját dolgait. Az Isten országában ezek feleslegesek. Ott minden ajándékba van, tökéletes, kész, és ingyenes. Aki az Ő gyermeke, az részesül benne.
Viszont a technika által jelenleg elérhetőek az emberek, és esély van rá, hogy ezeken keresztül is néhányak meghallják a tiszta evangéliumot és megtérjenek, mások bizonyságtétele által.
Végül a világ, úgy ahogy van, technikával, kívánságokkal együtt elmúlik, és elmúlik e világ istene is, aki most is felhasználja a technika minden eszközét arra, hogy felesleges ártalmakkal, megkötözöttségekkel leterhelje az emberiséget.
(Zs)
Vélemény, hozzászólás?