„ Féljen az Úrtól az egész föld, rettegjen tőle a világ minden lakója, mert amit ő mondott, meglett, és amit parancsolt, előállott.” (Zsoltárok 33,8-9)
A Biblia nem hagy kétséget afelől, hogyan teremtette Isten a világot és az életet, vagyis milyen alapelvek szerint történt mindez. Gyakran felteszik a kérdést, mennyi időre volt szüksége a teremtéshez. Isten erre nézve is egyértelmű és világos eligazítást ad.
Az evolúciós elméletek mindegyike azon alapul, hogy ennek időtartama nagyon hosszú volt, mert a fejlődés olyan lassan haladt, hogy nem volt olyan nemzedék, amely érzékelt volna belőle valamit. Amikor viszont a Biblia beszél a teremtésről, akkor ott mindig azonnal bekövetkező eseményekről értesülünk. Isten szava és parancsa abban a pillanatban teljesült. Így olvassuk ezt például a Zsoltárokban: „ mert amit Ő mondott, meglett, és amit parancsolt, előállott.” ( Zsolt 33,9). A 148. zsoltár 5. verse szintén úgy beszél a teremtés történéseiről, hogy Isten parancsoló szavára azonnal előáll a kész eredmény: „ mert Ő parancsolt, és azok létrejöttek”.
Az idő kérdését logikai úton így is megérthetjük: képzeljük el , hogy két diáknak egy nagyon nehéz feladatot kell megoldania. Az egyik rendkívül intelligens, a másik csak üggyel-bajjal tudta letenni a vizsgát. Ki lesz gyorsabban kész? Természetesen az intelligens. Koordináta geometriában ábrázolva, nem nehéz felismerni, hogy minél nagyobb az intelligencia ( y tengely), a megoldáshoz annál kevesebb idő
( T, az x tengelyen) kell. Matematikailag kifejezve az y=f (T) egyenlet hiperbola, ahol y arányos az 1/ T-vel, vagyis y megfelel 1/ T. A hiperbola görbéje aszimptotikus ( az x, és az y tengely egyenesét soha el nem érő ), a T abszcisszával (x tengely), és az y ordinátával. Ebből két következtetést lehet levonni.
1, Teremtés: Ha valaki végtelenül intelligens ( y= végtelen) és még végtelenül hatalmas is, akkor a feladat megoldásához egyáltalán nincs szüksége időre ( T=0 ). A Biblia sokszor bizonyságot tesz arról, hogy Istenre mindkettő igaz, mindentudó ( Zsolt 139, 1-4 ) és mindenható ( 1 Mózes 17,1).
Ennek ellenére Isten sok időt szánt a teremtésre, és ennek egyetlen oka volt, a nekünk adott parancsolattal összhangban akart eljárni: „ Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap… Semmiféle munkát ne végezz azon” ( 2 Mózes 20, 9-11 ). A 11. versben jut kifejezésre az isteni analógia: „ Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik nap pedig megpihent”. Amikor egyes kortársaink elutasítják, hogy a teremtés hat nap alatt ment végbe, akkor matematikai szempontból logikai hibát követnek el, azonkívül pedig nem is gondolkodnak biblikusan, mert azt feltételezik Istenről, hogy hatalma korlátozott.
2, Evolúció: Még egy fontos dolgot megmutat a hiperbola görbéje. Mivel az anyag semmiféle kreatív intelligenciával nem rendelkezik ( y = 0 ), végtelenül hosszú időbe telik, amíg valami új létrejöhet
( T = végtelen). A hiperbola arra tanít bennünket, hogy az evolúciós folyamat képtelenség.
Mi akadályozza a hívő embereket abban, hogy elhiggyék, a teremtés hat nap alatt ment végbe? A válasz egyszerű: az evolúciós elmélet messzemenő tudományos elismertségnek örvend, és nem szeretnék, ha rájuk ütnék a tudománytalanság bélyegét. Azonban az ár, amelyet ezért fizetnek, nagyon nagy, ezáltal engedetlenné válnak Isten igéje iránt: „Megvetetted az Úr igéjét, az Úr pedig elvetett téged”
(1 Sám 15, 26 ).
Prof. Dr. Werner Gitt
(Zs)
Vélemény, hozzászólás?