„Bizony mondom nektek ne aggódjatok életetekért, hogy mit egyetek, és mit igyatok, se testetekért, hogy mivel ruházkodjatok. Nem több-e az élet a tápláléknál, és a test a ruházatnál?” (Máté 6, 25)
Az egészséges életmódot támogató tanácsok, elméletek, nagyon népszerűek és egyre számosabbak. Ez azt sejteti, hogy egyik sem vált be teljesen, mindig kiegészítések kellettek. Szeretnénk, hogy alkalmazásukkal egészségesebbé váljunk, és tovább éljünk. Mégis, nem az élő Istennel kellene inkább kapcsolatban lenni? Nem Ő tudja a legjobban, hogy mi van velünk, mi jó nekünk, vagy mit kell tennünk, milyen állapotban kell lennünk?
Isten türelmesen szembesít legyártott bálványainkkal az étkezés területén is. Az ételekhez kötött hiedelmeink nagyobb hatalmat képviselhetnek az életünkben, mint Isten ereje! Így például: a kenyér és a tészta hizlal, a zsír egészségtelen, a zöldségek fogyasztanak, de sok közülük puffasztó, sok minden nehezen emészthető, az apró magvas gyümölcsök irritálóak, a kávé ébren tart, vagy elaltat, az étrend kiegészítők nélkül egyszerűen nem is lehet már élni, stb. Levertek vagyunk, mert nem ittunk kávét, nem vettük be a vitamint, és nem tudunk aludni altató nélkül. Sokan hittel vallják, hogy ezek bizony, a tapasztalat szerint, igazoltan így vannak. Viszont nem egységes a kép, ami az egyik embernek beválik, az másnál hatástalan.
Eredetileg, Isten azért adott annyiféle táplálékot, hogy örömünk legyen az elfogyasztásukban, de ne emeljük őket istenekké, ne tulajdonítsunk nekik hatalmat, különleges erőt. (Minden istenített táplálék végső soron az árnyékszékbe kerül. ) Ha a szívünk rendben van, Isten kezében van, és Ő tisztítja, akkor tudunk aludni, mert a lelkiismeretünk is tiszta. Ha nem rágódunk, nem haragszunk, nem szorongunk állandóan, akkor könnyebben tudjuk a bármilyen táplálékot megemészteni. Mégis, egyszerűbb erőt tulajdonítani az egészséges életmód tanácsainak, csak ne kelljen a szívünkben létező céltévesztéseinkkel szembesülni! A különféle egészségügyi tanácsok, magyarázatok, egészen beépültek a közhiedelembe. Erre rátelepedtek a szemfüles iparágak, készséggel fenntartják és igazolják az elméleteinket, és jó közérzetet ígérve, elárasztanak mindenféle termékkel. Istennel kell rendezni dolgainkat, és akkor nem lesz hatalma felettünk a tárgyaknak, ételeknek, gyógyszereknek. Ha az egészséges életmód által megmenekülhetne a világ, semmi jelentősége, hogy Jézus eljött a Földre, megmutatva az igazi utat, a lélek egészségének útját, ami csak úgy lehetséges, ha személyes kapcsolatunk van a Teremtővel. Mert csak Neki lehetséges, hogy egészségessé tegyen. Hogy visszakerüljünk abba az állapotba, ahogyan teremtve lettünk. Ezt nem lehet egészséges életmóddal elérni! Az a valódi szabadság, ha nem kell félnünk semmitől, az ételek hatásaitól sem, mert gyermekként nyugszunk Isten szerető védelmében.
Rengeteg idő és pénz rámehet, míg mindenfélét kipróbálunk, de a legegészségesebb életmód mellett is feszengünk, mert az állandó fáradozásaink nem hozzák meg a kívánt sikert. Jézus nem volt egészséges életmód párti, erről sosem prédikált. Még csak a kézmosást sem propagálta, hogy az feltétlen kell az egészséges élethez. Nem mosta mindig a kezét, nem kért külön ételt magának ha meghívták vendégségbe, a menyegzőn szó nélkül megitta a legrosszabb bort, nem firtatta az ételek eredetét, milyenségét, amit elébe tettek, azt elfogyasztotta. A testet, az egót nem engedte szerepelni. A betegeknek sem írt elő diétákat, bio, vagy paleo ételeket, méregtelenítő napokat, edzésterveket. Ellenben nagyon fontosnak tartotta a hitet, a bűnből való szabadulást, az Atya megismerését, a teljesség keresését, a mennyei birodalom felé fordulást. Mit mondott a tanítványoknak, amikor kiküldte őket ? „ Maradjatok ugyanabban a házban, és azt egyetek, igyatok, amit adnak, mert méltó a munkás a maga bérére… ” ( Lk 10,7 ) Nincs elégedetlenség, nincs válogatás!
Hatásos, és mulatságos megfigyelni, a különféle táplálkozás szakértők különböző ellenség definícióit. Szinte semmi sincs, amit az egyik ne nevezne hihetetlenül ártalmasnak, míg a másik ugyanazt , mint igen egészségeset ajánlja. Elolvashatunk könyveket, és kipróbálhatunk mindent, amit ajánlanak, aztán együk azt, ami ízlik, vagy ami épp rendelkezésre áll, amit jó Atyánk szeretetéből adott nekünk, és hálaadással, mértékletesen elfogyaszthatunk. Ha megéltük az örömteli táplálkozás szabadságát, ne tegyük vissza az új ruhánkra a régebbi, egészséges életmód tanításainak foltjait, mert minek az! Veled van a Krisztus Lelke, az egészség, a megváltás, a feltámadás Lelke, miért térnél vissza tanításokhoz, hogy ételeket meg se fogj, és ne is kóstold? Mit árulna ez el rólad?
Isten mindent jónak teremtett, viszont minden ártalmas lehet, ha valaki azt annak tartja. Ha így nézzük, akkor sem a mikroorganizmusok, sem a Föld sugárzásai, sem a Hold vonzása, sem a csillagok állása, sem a füvek, virágporok, szőrök, ételek, stb. nem okoznak betegséget, csak segédeszközként használjuk fel ezeket, amikkel betegségünket megvalósítjuk, igazoljuk. Tehát mindig valami, vagy valaki másra vetül a felelősség, és nem ránk. Ezzel olyan fájdalmas szembesülni, hogy már tiltakozunk is.
A hívőnek még az sem árt, ha valami halálosat eszik vagy iszik, ha Isten úgy akarja, hogy éljen. Az emberek nem szeretik elfogadni, hogy Isten szabja meg életidőnket. Géneket kutatunk, hogy megfejtsük a hosszú élet titkát, boncolunk, hogy megállapítsuk a halál okát, mert mindig minden okot a testből akarunk megfejteni. Isten egyértelmű: mindenki akkor megy el, amikor lejárt a földi kegyelmi ideje, mely időt arra adta, hogy megismerjük Őt.
Ma vallásos és ateista egyaránt test szerint akar élni, és a testét minél tovább jólétben és egészségben szeretné tartani. Mindkettő hisz az egészséges életmódban, a kapcsolódó tudományokban, vagy azok alternatíváiban. Mérni kell a test mindenféle paramétereit, és ha egy csillag van a labor leleten, ami eltérést jelent a normálistól, hogy kétségbe esünk! Ha átléptük a megszabott kalória bevitelt, milyen nagy a lelkiismeret furdalásunk! Nem ezek miatt kéne aggódni! Szívünk állapotát kellene feltárni, amit Isten is vizsgál. Kérdezzük meg Tőle, mi a bajunk! Nagyon nehezen észrevehető, hogy az egészséges életmódba vetett hit, mennyire nem Isten gondolata szerint való. Nézzük meg Pál, és a többi apostol életútját. Volt nekik idejük ilyesmivel foglalkozni? Tudtak éhen maradni és tudtak jóllakni, ahogy a helyzet épp hozta, és mindenben hálákat adtak. Keresztelő János táplálkozására vajon mit mondanának a mai szakértők? A pusztában prédikált, sáskát és erdei mézet evett. Milyen egyoldalúnak, és hiányosnak tűnik! De ez lényegtelen volt, mert az Isten munkáját végezte. A Mózes vezette nép fő tápláléka a manna volt, s a problémáik nem az egyoldalú táplálkozásból származtak, hanem az elkövetett bűnökből és engedetlenségekből. Káleb, tökéletesen követte az Urat, és 85 évesen is kiváló erőben volt ( Józsué 14,11). Ennek okát ne keressük edzéstervekben, és válogatott étrendben. Illés próféta evett és ivott, és annak az ételnek az erejével negyven nap és negyven éjjel ment egészen a Hóreb hegyig ( 1Kir 19, 8 ). Hogyan lehetséges ez, honnan kapta a plusz energiát?
Mi történik akkor, ha olyan helyzet áll elő, amikor nem lesz edző terem, gyógynövény, gyógyszer, és a megszokott táplálékok? Ha ezek nélkül is életben maradunk, akkor mégis csak Isten kegyelme az, ami megtartott, sőt kigyógyított a függőségekből is. Jobb, ha az elkövetkező időkben ezt számításba vesszük.
Jézus azt mondta, hogy ne aggodalmaskodjunk, hogy mit együnk, vagy igyunk, mert mennyei Atyánknak gondja van ránk. Bátorítja a mindenkori szükségben lévőket, akiknek félelmet jelent, hogy naponta mit tegyenek az asztalra. De üzenet ez a mai egészséges életmód lelkes követőinek, akiknek megadatott a bőségben való válogatás. Különbségeket állítanak fel a táplálékok között, de nem az ételekben, módszerekben, van a megtartás, mert ha így lenne, mindenki kitűnő erőnlétben élhetne.
Mi hát a gond az egészséges életmód követésével, a fogyókúra vallásával? Az, hogy a megtartó erőt áttesszük ezekbe, és észre sem vesszük, hogy megkérdőjeleztük Isten korlátlan hatalmát, a testünk felett. Felhasználjuk az Istentől kapott időt, energiát és pénzt bálványaink életben tartására.
(Zs)
Vélemény, hozzászólás?